Nem Lenin utasítására végezték ki a cári családot
További Külföld cikkek
- Az Iszlám Állam németországi karácsonyi vásárok megtámadására készülhet
- Pillanatok alatt öntött el egy várost az árvíz Nagy-Britanniában
- Túlélőket és holttesteket is találtak a Vörös-tengeren elsüllyedt turistahajónál
- Hatalmas kavarás után kiderül, hivatalba léphet-e Ursula von der Leyen bizottsága
- Meghalt a világ legidősebb férfija
Alekszej cárevics (trónörökös) és Marija nagyhercegnő földi maradványait 2007 júliusában találták meg Jekatyerinburg közelében: ezeket a mai napig a nyomozó szervek őrzik tárgyi bizonyítékként. A cári család meggyilkolása kérdésében tavaly felújították a bűnvádi eljárást, majd idén január 14-én zárták le, s Szolovjov szerint a perújításra kizárólag jogi formaságok miatt került sor.
A nyomozó hangsúlyozta: a neves bel- és külföldi laboratóriumokban elvégzett genetikai vizsgálatok minden kétséget kizáróan bizonyítják, hogy 1998-ban a szentpétervári Péter-Pál erődben a cári család tagjait és szolgálóikat helyezték végső nyugalomra, és hogy 2007-ben a család két gyermekének maradványait találták meg.
Szolovjov kifejtette: mivel a cári család arra törekszik, hogy a kivégzetteket ismerjék el a politikai megtorlások áldozatainak, az eljárásnak lényegében azt kellett bebizonyítani, hogy a család tagjai és szolgálóik nem egyszerű bűncselekmény áldozataivá váltak.
Köztudott tény, hogy a cári család legyilkolásáról az urali szovjet döntött bírósági ítélet nélkül, noha Jekatyerinburgban számos szerv gyakorolhatta volna a bírói jogosítványokat.
A nyomozó elmondta, hogy az ügyben példátlan méretű kutató munkát végeztek az archívumokban, és számos példát és bizonyítékot hozott fel arra, hogy az urali térség 1918-ban gyakran nem tett eleget a központ utasításainak.
Tény, hogy a Kreml bíróság elé akarta állítani II. Miklós cárt. Éppen ezért Vaszilij Jakovlev különleges biztost bízta meg - s katonai kísérettel is ellátta -, hogy az uralkodó családját Jekatyerinburgba juttassa.
Jakovlevnek papírja volt Lenin és Szverdlov aláírásával, hogy bárkit lelőhet, aki akadályozná küldetése teljesítésében. A helyi, urali hatóságok azonban másként döntöttek. Előbb meg akarták semmisíteni a családot, s vele Jakovlev egész kíséretét. Amikor ez nem sikerült, az uralkodót szállító vonatot akarták megtámadni. Jakovlev ezt tudta, s nem egyszer beszélt közvetlen vonalon Szverdlovval, de az sem tudta megbékíteni az uraliakat - mondta Szolovjov az orosz lapnak.
A nyomozó hozzátette: minderre számos tárgyi bizonyíték van. Egyebek között megvan az urali területi szovjet elnöke, Bjeloborodov és Lenin között folytatott több telefonbeszélgetés leírt szövege, s ezekből kiderül, hogy Bjeloborodov erős nyomást gyakorolt Leninre, aki Szverdlov és Jakovlev álláspontját védte. Más urali tisztségviselők is felvetették a cár agyonlövésének kérdését Moszkvában, s a gyilkosság egyik résztvevőjének memoárjaiban áll egy mondat, amely szerint az urali katonai komisszárnak Szverdlov búcsúzóul azt mondta: "Mondd meg az elvtársaidnak, hogy a központ nem hagyja jóvá a kivégzést". Lenin ezután javasolta a cári család Moszkvába szállítását, és alighanem ez pecsételte meg a sorsukat.
Tény, hogy az uraliak táviratban kérték Moszkva hozzájárulását a kivégzéshez, de az orosz nyomozó szerint arra nem utal semmi, hogy Lenin, vagy Szverdlov ezt kézhez kapta volna a gyilkosság előtt. Leninéknek szerinte annyi köze volt a gyilkossághoz, hogy utólag jóváhagyták, és az elkövetőket nem büntették meg.